Dr. David A. Sinclair kutatásai rávilágítottak két különösen ígéretes molekula – a resveratrol és a NAD+ – szerepére az öregedés lassításában, a sejtek megújulásában és az egészség fenntartásában. Ebben a cikkben áttekintjük, miért tekinti Sinclair ezeket a vegyületeket kulcsfontosságúnak, hogyan működnek a szervezetben, és milyen lehetőségek rejlenek bennük az öregedés elleni harcban.
A sirtuinok aktiválása
A sirtuinokkal kapcsolatos kutatások 1999-ben kezdtek egyre izgalmasabbá válni: az élesztőgombákkal sikerült elsőként megtalálni a sejtek öregedésének molekuláris okait. Kimutatták, hogy a SIR2 gén extra másolatai képesek stabilizálni a DNS-t és meghosszabbítani az élettartamot – megtalálták tehát az első igazi hosszúélet-gént.
2002-ben kitört az antioxidáns-őrület, és elsőként egy lengyel kutató mutatta ki, hogy az egyik ilyen antioxidáns egy resveratrol nevű természetes anyag, amely a vörösborban is megtalálható, és amit sok növény állít elő stresszkörülmények között.
Resveratrol
Az élesztő korát gyakran azzal a számmal határozzák meg, ahányszor az anyasejt osztódott, hogy leánysejtet hozzon létre. Az esetek túlnyomó többségében az élesztősejt 25-ször teszi ezt meg, mielőtt elpusztulna. A kísérlet során a resveratrollal táplált élesztők a haláluk előtt átlagban 34 százalékkal többször osztódtak, pontosan úgy, mintha kalóriacsökkentett étrenden lettek volna – ez emberi években 50 plusz életévet jelent.
A rezveratrol meghosszabbította az egyszerű élesztősejt élettartamát, de a kérdés az, hogy hatással van-e más organizmusokra is. Sinclairék először a muslicával tesztelték: a resveratrol körülbelül két héttel hosszabbította meg az élettartamukat – emberi évekre átszámolva plusz tizennégy évet jelentene. Túlsulyos egereken tesztelve a resveratrolt kapó állatok belülről pont úgy néztek ki, mint az egészséges társaik: több mitokondrium, kevesebb gyulladás, alacsonyabb vércukorszint, és 20 százalékkal tovább is éltek.
Más kutatók több száz publikációban igazolták, hogy a rezveratrol több tucatnyi betegséggel szemben nyújt védelmet, gyorsítja a sebgyógyulást, és általában véve egészségesebbé, ellenállóbbá teszi az állatokat. Sinclairék rájöttek arra is, hogy a rezveratrol időszakos böjttel való kombinálása jelentősen képes megnövelni mind az átlagos, mind a maximális élettartamot.
A rezveratrol volt az első bizonyíték arra, hogy létezik olyan hatóanyag, amely anélkül biztosítja a kalóriacsökkentés előnyös hatásait, hogy a személynek éheznie kellene.
NAD+
A rezveratrol tanulmányozásából azt is megtudtuk, hogy lehetséges kémiailag aktiválni a sirtuinokat, és ennek nyomán rengeteg kutatás indult el az egyéb sirtuin aktiváló hatású anyagok után. Egy ilyen anyag a NAD+, melynek előnye, hogy mind a hét sirtuin aktivitását fokozza. A NAD a niacin nevű vitamin terméke, és mivel több mint ötszáz különböző enzim használja, NAD nélkül fél percen belül halottak lennénk.
A 90-es években kezdtek rájönni a tudósok, hogy a NAD nem csupán működésben tartja a dolgokat, hanem az egyik központi szabályzója számos fontos biológiai folyamatnak, így például az öregedésnek és megbetegedeseknek is. Elegendő NAD nélkül a sirtuinok nem működnek hatékonyan: nem tudják eltavolítani az acetilcsoportot a hisztonokról, és nem képesek elcsendesíteni a géneket. Az életkor előrehaladtával a NAD-szint fokozatosan csökkenni kezd az egész testben.
NR és NMN
2004-ben Charles Brenner rájött arra, hogy a nikotinamid-ribozid (NR) nevű B3-vitamin a NAD létfontosságú előanyaga. Később kimutatta, hogy az NR a NAD-szint növelésével és a SIR2 gén aktiválásának felpörgetésével képes meghosszabbítani az élesztősejtek élettartamát.
Ezzel párhuzamosan Sinclair egy nikotinamid mononukleotid (NMN) nevű, a sejtjeink által előállított vegyületre koncentrált. A szervezetbe jutva az NR NMN-né, az pedig NAD-dá alakul át. Shin-ichiro Imai 2011-ben bebizonyította, hogy az NMN a NAD-szint helyreállításával képes kezelni a 2-es típusú diabétesz tüneteit öreg egerekben. A harvardi laboratórium munkatársai kimutatták, hogy egy hét NMN-injekciózással képesek vagyunk az öreg egerek mitokondriumát a fiatal egerekéhez hasonló működésre bírni.
Az NMN nem csupán álloéképességet növelt az egerekben, javította az egyensúlyérzéküket, koordinációjukat, gyorsaságukat, erejüket és memóriájukat is. Más kutatók kimutatták, hogy az NMN képes kivédeni a vesekárosodást és a mitokondriális betegségeket is.
Sinclairnek naponta teszik fel a kérdést: „Melyik a jobb anyag, az NR vagy az NMN?” Úgy véli, az NMN stabilabb, mint az NR, viszont az NR-ről már bebizonyított, hogy meghosszabbítja az egerek élettartamát – az NMN még kisérleti fázisban van. Már zajlanak a NAD-serkentők emberi alkalmazásával kapcsolatos kísérletek, és eddig nem utal semmi arra, hogy toxikus hatása lenne.
A NAD-serkentők hatékony gyógymódot jelentenek az egerek számos betegségére, és meghosszabbítják az élettartamukat még akkor is, ha csak az életük kései szakaszában jutnak hozzájuk. Ennek a hatásmechanizmusa az, hogy beállítja a megfelelő stresszszintet, amely elégséges ahhoz, hogy cselekvésre bírja a hosszúélet-géneinket, hogy azok megszüntessék az epigenetikai változásokat és fenntartsák a fiatalos programot.
